Tesztvásárlás

Nincs is jobb és következetesebb folytatása a vásárlási lázról szóló posztnak, mint egy bejegyzés a babakocsikról.

Aminek a használatát természetesen messzemenőkig elítéljünk, egy gyereknek az anyján a helye, no meg mi motiválhat bárkit is arra, hogy eltolja magától a gyerekét?!

De ha mégis arra vetemedtél, hogy vásároltál egy babakocsit, akkor garantálom, hogy rosszul döntöttél. Egy bizonyos összeg alatt ugyanis nem lehet jó babakocsit venni.

A mostani az ötödik babakocsink, kettő kivételével mindet kölcsönbe kaptuk, ajándék ló, tudom, de mégis: valamiért egyik se volt olyan, hogy azt mondtuk volna, na, ez már majdnem kendő!

Sorolom, mikre érdemes odafigyelni: fék, súly, dönthetőség, kormányozhatóság, összecsukhatóság, mózeskosár, amikor az még aktuális, kerékméret, szín, kidolgozottság, anyagmennyiség, ár, zsebek, biztonsági öv, feléd néz-e a baba, vagy radikálisan nem, életkorral átalakítható-e mondjuk autóvá, motorrá, vízhatlanság, napernyő, nyomtávolság, statikai felépítés, ilyenek.

No és akkor sorban a pro és kontra.

Az első babakocsink egy bizonyos Neonato Piuma fantázianévre hallgatott. Remek darab. Tényleg. Bár kölcsönbe volt, de nem is lett volna annyira drága, van hozzá mózeskosár, egész egyszerűen kezelhető volt a fékje, rengeteget lehetett bele pakolni, viszont sajnos már nem volt alkalmunk mózeskosár nélkül használni, mert:

• a mózeskosárat nem lehetett fixen beletenni, ezért állandóan kicsúszkált
• keskeny volt a nyomtávolsága
• állandóan belerúgtam a hátsó kerekeibe
• a mózeskosárban nem felénk nézett, ami azért egy igazán kicsi babánál még tényleg fura érzés
• lehetetlen volt bevédeni a nap ellen, ezért vagy állandóan letakartuk mindenféle cuccokkal, de akkor meg
• dögmelege volt, vagy húztuk, amivel viszont az volt a baj, hogy nem látunk hátrafelé és azért a babakocsik tolásra vannak kitalálva, nemhiába az első kerék a felelős az irányításért.

Zömmel ezekért áttértünk bizonyos Hoco Monterio Comby-ra. Ezt már vettük. Használtan, baráttól húszért. Megjártuk vele Amszterdam piroslámpás negyedét, kockaköves utcácskáit, bejártuk vele fél Izraelt, még a palesztin területeken sem volt rá panasz. Repült, vonatozott, buszozott, autóba is befért, végigtoltuk egy teljes évet, mindenféle időjárásnak kitettük a babakocsit is és benne a gyerekünket, és nem igazán romlott el semmije sem. Egyiknek sem. Pedig elég nagy strapa alatt volt mindkettő, most a sógornőm használja, simán van még benne pár év/család. Az előbbiben, utóbbija lett saját.

És remek kiegészítői is voltak, be lehetett bugyolálni teljesen, védett eső és hó ellen, a naptól is meglepően rugalmasan lehetett óvni a benne lévő szerettünket. Jól lehetett bele pakolni, egyszerűen összecsukható, billenthető és még fel sem ébred a gyerek. Hocot szerettük. Azért röviden felsorolom, hogy mi volt vele a baj, az ugyanis mindnek kijár:

• nehéz

És mivel, már hosszú hónapok óta nem használtuk a mózeskosár feature-t, ezért megvettük életünk első esernyőre csukható babakocsiját, Bertonit. Ezt is használtan, de csak alig. 9900-at kért érte a nő, akitől vettem és aki nem adott vissza tízezerből. Neten néztük ki, bedőltünk a képnek, de még élőben is tök jól nézett ki. Kicsit tologattam a lakótelepi lakás előszobájában, éreztem ám, hogy nincs benne túl sok anyag, de úgy tűnt, ennek ellenére működik.

De egynapnyi használat után a korábbi babakocsik hibái hirtelen eltörpültek:

(Mindezek ellenére és mellett a fiunk rajongott érte, amint megvettük, magától mászott bele és sosem hisztizett, ha bele akartuk tenni, tolta, húzta, rohant vele.)

• szinte minden, aminek nem kellett volna mozognia, mozgott, és minden, aminek mozognia kellett volna, nem mozgott
• nehéz volt irányítani, a két fogó/toló hajlott, de a babakocsi nem fordult
• tolatáskor az első kerekek csúsztak, de nem forogtak
• nem lehetett vele lefelé lépcsőzni, mert a hátsó kerék fékkarjai beakadtak a lépcsőfokok széleibe, ezért aztán mindig emelni kellett. Ez például hirtelen fölöslegessé teszi az alacsonypadlós buszokat. Remek spórolási lehetőség a BKV-nak, Bertonit mindenkinek!
• Statikailag úgy volt felépítve, hogy járdához közeledve nem lehetett megbillenteni.
• Összecsukáskor a fém merevítő elhajlott, ami minden további összecsukást és kinyitást ellehetetlenített
• Még összecsukva is iszonyú hosszú volt, ami miatt egy keskenyebb autónak a csomagtartójába már be se fért
• Bár a képen egész normális méretű alsó pakolója van, valójában alig fér bele valami
• Szinte minden útakadályban megakadt, szinte minden útakadály eltérítette az útról.

Szerencsénkre az egyik barátunk észrevette kínjainkat, azóta is ő a dealerünk. Kaptunk egy igazi designteméket, aminek köszönhetően olyan volt hirtelen az élet, mint Songokunak, amikor már nem 100 kilós trikóban és nadrágban edzett. Hirtelen mi is úgy éreztük, repülünk (Songoku nem csak úgy érezte, ő tényleg repült). Mozgékony, könnyű, keskeny, kicsi, szép, már-már futurisztikus, lehet vele menőzni, lekerekített háromszög alakú navigációs rendszere dönthető volt, aminek köszönhetően a fiunk is tudta tolni.

De:

• Túl keskeny volt, és úgy volt kialakítva, hogy valamiért a kisfiú lába magatehetetlenül fityegett
• A design-fék annyira jól működött, hogy rúgásra - ami kicsisége miatt gyakran előfordult - lelefékeződött
• Túl könnyű volt, ha ráakasztottunk valamit, egyből felbillent
• Nem volt semmilyen ellenzője, napernyője
• Nem lehetett hátradönteni, ezért csak ülve lehetett benne aludni
• Icipici, már-már ongyorka-bongyorka volt a zsebe
• Bár nagyon könnyű volt összecsukni és kinyitni, néha mégsem sikerült kattanásig, ezért összecsuklott a gyerekünk alatt

És akkor a dealerünk kitalálta, hogy kapunk kölcsönbe egy Esprit-t, amire azért sok panaszunk nincs.  Sőt. Bár óhatatlanul nagyobb és nehezebb, mint az elődje és

• kicsit nehezen lehet vele manőverezni,
• kicsit nehéz a babakocsi maga,
• még nem jöttünk rá, hogy hogy kell a féket használni,
• kicsit túl van bonyolítva a biztonsági öve.

Viszont csomó funkció isteni benne, tartalmaz rendesen anyagot, nem borul fel, van csomagtartója, sőt, oldalsó kapaszkodója, elég széles, nem fityeg a láb, elfér a váll, meg lehet dönteni járda előtt és alvó gyerek alatt és statikailag és remekül van kiképezve.

Nyafogni persze könnyű, de már ennyi tapasztalat alapján is simán lennék babakocsi-építési tanácsadó. Kérdezzetek, mondom!