A mese bűvölete és a bontakozó apai lélek - 1. rész
Nincsenek illúzióink. Amikor elkezdtünk mesélni a gyerekünknek, garantáltan nem értett belőle semmit sem. Most már persze egész jól összeállnak a sztorik, de azért megvannak a kétségeim, meg persze gondolatolvasó sem vagyok, éppen ezért Bettelheim könyvével szembeszállva jöjjön egy kis alternatív mese-tár, avagy hogyan bontakozik a lelkem.
I. KATEGÓRIA - népnevelő, pszichológiai témájú mesék
Vuk
Mese a lopás kényszerűségének elfogadásáról. Meg arról, hogy hogyan lehet egy kitaszított csoporttal együtt érezni. A mese fejleszti a gyerekek empátiás készségét, toleranciáját, mentalizációját, traumafeldolgozó képességét. Az más kérdés, hogy a diás verziónak nem sok köze van a rajzfilmhez, előbbiben ugyanis Vuk a húgát menti ki, miközben utóbbiból tudjuk, hogy a jövendőbelijét. No mindegy, a filmtől egyelőre megkíméljuk fiunkat, én már a dia képkockáin található szövegeket is csak remegő ajkakkal vagyok képes felolvasni. Nem tehetek róla, már gyerekként is rajongtam Karakért.
Mazsola fürdik
Feleségem egyik kedvence, engem valahogy taszít a malac, de ezzel együtt fontos, hogy a mese legalább annyira szól nekünk, mint gyerekeinknek. Higgadtságra, türelemre és rugalmas, kreatív gondolkodásra nevel, no meg megmutatja, hol a humor és a szigor helye a gyereknevelésben. De a mese igazán fontos erénye, hogy nem sulykolva, de egyértelművé teszi, hogy a szülő is ember, nem csak apa/anya, így hát néha ki lehet borulni, sőt, még barátokkal is lehet találkozni, ilyenek.
Süsü
Újabb tanmese, ezúttal a másság elfogadásáról, az első benyomáson való túllendülésről. A buta, ronda és elsőre ijesztő Süsü engem még idegesít is. És mivel hetek óta ezt nézzük számítógépen, hallgatjuk bakeliten, ezért eleve előfordul, hogy úgy szállok le a villamosról, hogy hallom, ahogy hangosan azt mondom: kelekótya Süsüsü, a fiam pedig rendre csak sorolja a szereplőket. Közben meg a mese különböző részei tele vannak felnőtteknek szóló kiszólásokkal, cinizmussal és érzelemmel, és a főhős ugyanúgy csodákat képes tenni a növényekkel, ahogy a vele közel egyidős E.T. Én pedig mindkettőtől könnyekig. A diával kapcsolatban - Vukhoz hasonlóan - az is van, hogy a filmhez nem sok köze van, sőt, itt még a képek és a képaláírások sincsenek szinkronban, ami egészen szokatlan kognitív képességeket igényel gyermekeinktől.
II. KATEGÓRIA - szocreál mesék
Öreg néne őzikéje
Természetesen ezen is sírásig tudok hatódni, gyerekkorom óta pontosan előttem van a mátraalji faluszél. Azt mindenféle politikai pozicionálás nélkül sajnálom, hogy a kommunizmusra utaló jeleket kigyepálták a diából, de ezzel együtt a mese akkora szocreál, mint ide Makó, és még egy csöpp patriotizmus is csúszott bele, tessék szépen megkeresni! És hát persze ez a mese is nevel eleget, jó elvtársként segítsünk, ahol tudunk, Cili cicától és Bodri kutyától példát véve pedig megtanuljuk megosztani javainkat.
Szeleburdi Róka Rudi
Azután már véres fejjel késő lesz a bűntudat […] Az orrával nézte meg, hogy kemény-e a kövezet […] Két szemében este lett. Hát igen, rozsdás lobogóra emlékeztető farkincájú Rudinak kemény élete van, de a remek szockó közeg - a mindig figyelmes és segítőkész rendőrrel, az életre nevelő tanítóbácsival, a szerető nevelőotthonnal az élen - bő 40 diában leneveli eposzi jelzőjéről főhősünket, így ez a mese akár road-movieként is felfogható. Az meg külön pikáns, hogy Róka néni a Bokor utcában nem ám egy jó kis társbérletben lakik, nem! Ahogy Rudi és barátai futnak fel a lépcsőn, jól látszódnak a Bauhaus-építészet jellegzetességei, a lakásba érve pedig csak ámul az olvasó a szép, tágas szobán, a colos belmagasságon, a guszta fürdőszobán.
Első nap az óvodában
Donászy Magda meséje is bővelkedik a korszellemre utaló mondatokkal és az épületeket itt sem a szocreál szürkület jellemzi, nemhiába, Gropius mellett még egy óvodát népszerűsítő szocialista mese sem mehet el. Bodnár Orsi - Szeleburdihoz hasonlóan - hibás génekkel született, széjjelszedte játékait, éheztette kutyáját, de aztán mindenki szerencséjére felvételt nyert az óvodába, ott pedig hamar fejlődésnek indult kis szőke porcelánbabánk. Az óvoda tip-top, szép játékok, guszta óvónéni, a font kalácstól meg még most, írás közben is összefut a nyál a számban. Mi ez a fiam mérgező kínai játékaihoz és gyökérfőzelékéhez képest?! És hát Orsinak - szemben a rókával - mindene megvan, amire egy gyerek vágyhat: otthon szerető, figyelmes, a teljes foglalkoztatottságnak köszönhetően pedig dolgozó család várja.
Tengerecki Pál
Könyvben, dián egyaránt fantasztikus, Réber László ugye nem kérdés, de Zsoldos Vera se viccelte el a dolgot, isteniek a dia képei is, a hoppla-hopp-szalmaszál pedig a legszebb ritmusú sor. Az egész vers, sőt az összes TSK gyerekeknek a remek rímek, szüleiknek a cinikus kiszólásaik miatt sosem lesz unalmas. A Tengereckiben ugyan megbújik egy halk patriotizmus is, de ennyi bőven belefér, olvassuk is, meséljük is jó sokat, a Gyál pedig az egyik legviccesebb mind közül.
III. KATEGÓRIA - pszichotriller, horror
A három nyúl
Mese a pletyka erejéről, szociográfiájáról, eszkalációjáról, a fantiázia és a realitás összemosásáról. A képek a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmazhatnak, ízlés kérdése, nekem konkrétan futkos a hátamon a hideg, miközben olvasom, ha a képeket is nézem, még félek is a sötét szobában, egy ideje nem is meséljük már, ha pedig kis mindennapjainkba mégis bekúszik egy nyúl (látjuk, esszük, olvassuk), biztos, ami biztos, szorosan átöleljük a fiunkat.
A kismalac meg a farkasok
Enyvvári H. és Macskássy D. elképesztően para képekkel támogatta brutál Móricz-rímeket tartalmazó meséje a bizalom teljes megvonására tanítja ártatlanságban nevelt gyerekeket. Legalább 50-szer meséltük már a fiamnak, de én még mindig nem vagyok biztos abban, hogy a farkas elsőre tényleg rosszat akart volna. Dolgoztam ám kérdőívezőként, ha leforráztak volna a hatodikról egy lábos vízzel, hát én is a rendőrséggel/barátaimmal mentem volna vissza. A 80-as évek vendéglátósának öltözött malac viszont még a falkányi farkast is legyőzi, bundájukkal egész lakását béleli ki és még arra sem átallott, hogy az egyetlen túlélő farkast meglovagolva, annak szájába a vége táblát erőltetve galoppozzon ki a meséből.
Boribon, a játékmackó
Marék Veronika meséje, Donászy Magdáéhoz hasonlóan szintén a játékokkal való törődésre hivja fel gyermekeink figyelmét. Erre pedig nem is kínálkozhat kézenfekvőbb eszköz, mint a bűntudatkeltés, no meg a körkörös paráztatás. Gabi és Gyuri, a vagány, trapázgatyás testvérpár felvágják kedvenc mackójuk hasát (para), aki aztán, fantáziájukban nyitott hasfallal életre kel (parapara), majd egyik bajból a másikba keveredik (paraparapara). Persze, megmenekül ő is, a gyerekek is, a fej nélküli anya szidás helyett javítással nevel, s mutat példát így a diát tekergető szülőknek.
A répa
Pirospozsgás orosz, vágyteljesítő népmese. Fiam rajong érte, kapott is egy Ikea-répát, de az már inkább derogál neki. A mesével kapcsolatban elsőre talán nem egyértelmű, hogy miért ebben a kategóriában kapott helyet, de ha belegondolunk, hogy mi történhetett szegény unoka szüleivel, rögtön rájövünk: a para nincs kimondva, de ott bújkálnak minden dián a fel nem tett kérdésekre a ki nem mondott válaszok. Szóval nem is merek találgatni, milyen horror időszakban indult el a mese a szájhagyomány útján. Aztán meg egy olyan kertben, ahol ekkora a sugárzás, ott egyéb termések, állatok is irreális méreteket ölthetnek.
IV. KATEGÓRIA - politikailag inkorrekt mesék
Kattentotta
A maga módján persze mégis korrekt mese célja, hogy kinyissa a hazai, utazási engedélyt csak ritkán kapó 70-es évekbeli családok szemét: ma már (mármint akkor) az afrikaiak sem mind pattintják a fényt, de azért a sátrakba bevezetett villany és a fejtetőn hordott TV nekem kissé necces, de TSK célja persze itt is a szórakoztatás, az meg - ha pironkodunk is közben - sikerült.
Óvoda az őserdőben
Maminak egyre megy, cuki, fekete gyerek, vagy az őserdő összes állata, jöhet mind az óvodába. Amint viszont az állatok megjelennek, a gyerekeket már nem is látjuk, tehát a mese egyszerre befogadó és kirekesztő, azt az érzetet kelti, mintha Mami jobban szeretné az állatokat, mint a saját gyerekeit. Kis zoológiai mellényúlás persze itt is van, csomó felmutatott állat valójában inkább a szavannában őshonos, de hát ez Európából kit érdekel?! Én azért rendre felhívom rá a fiam figyelmét.
Török és a tehenek
Van egy Beyond the Fringe szkeccs, amiben a Scotland Yard egyik nyomozója a nagy vonatrabló után nyomoz, de mivel képtelenek akár csak értelmes nyomokat is beszerezni, ezért egymás között csak lámlengének (mindermast) nevezik, ha ugyanis valóban kimondanák, hogy egy lángelmével (mastermind) van dolguk, akkor egyből feladnák. Hát nagyjából ez lehet Móricz kis meséje hátterében is, ha ugyanis a törököket kis béna gömbőcöknek képzeljük, akkor bizonyára aligha lehettek volna szeretett hazánkban úgy 150 évet. Ez tehát - hasonlóan a répameséhez - szintén vágyteljesítő mesék törzsébe sorolható, azon belül pedig a retrográd vágyteljesítő mesék osztályába. Kíváncsi lennék, hogy a törököknek milyen meséik vannak Magyarországról!
Így a répa, úgy a répa, köszönjük szépen a figyelmet, ennyi fért ebbe a bejegyzésbe, a következőben - ígérem, viszonylag hamar - a könyveink kerülnek bemutatásra.
A III. kategóriával egyáltalán nem értek egyet, azok a legjobbak. Na jó, talán a répát kivéve.
VálaszTörlésAttól még gigapara
TörlésHahó te mesekönyvekről irsz, nem magukról a mesékről! Nem ugyanaz! :)
VálaszTörlésSzerintem leginkább mindkettőről, de ezt nem is titkoltam
Törlés