Tanácsköztársaság

Hogy könnyebb legyen az élet, megosztom veletek tapasztalataimat. Lesz itt friss is, régi is, nagyobbakhoz használható, kisebbekhez használható, használható és használhatatlan tanács, saját és mástól hallott, másnál látott, igazi és kitalált, a kategorizálást mindenkire rábízom.

Íme tehát a kéretlen asszociatív lista.

A bodyt a nyaknál ne patendold a vállhoz, a gyerekülésben a csatot ne csípd a combhoz. Síró gyereket ne etess, etetésnél legyen nálad szalvéta, a kaját ne akkor kezdd melegíteni, amikor a gyerek már bent ül a gyerekülésben. Több gyerek esetén ne hasonlítsd őket egymáshoz, ne legyél túl cuki az egyikhez, ha a másikat épp lebasztad, miszerint

nemmegmondtamhogynelabdázzaszobábanjajjdeimádomazénegyetlengyöngyszememet

de ha mégis, legalább hagyj szünetet a két mondat között. Így.

nemmegmondtamhogynelabdázzaszobában szünet jajjdeimádomazénegyetlengyöngyszememet!

Ha babakocsizol, legyen nálad játék, ha hordozol, váltásruha. Ha babakocsival mész vásárolni, tudd előre, hogy nem lesz szabad kezed, ha pedig a gyerek épp a vásárlás végére fárad el, és úgy döntesz, hogy nem bömbölteted egész hazaúton, hanem kiveszed, akkor debolygósítsd a kereket, hogy egy kézzel is tudd tolni. Ha pedig épp lesz a ház bejáratánál egy helyes és egyben erős benyomást keltő fiú, hát ne kéresd magad, vitesd fel a babakocsitárolóig a kocsit. Egyébként is, segítséget kérni sosem árt, nevelni a népet pedig isteni. És persze ha egy menetben nem tudod felvinni a lift nélküli lakásotokhoz a cuccokat, akkor karon ülő gyerekkel együtt menj le a második adagért. Ha pedig már járó gyerekkel vásárolsz, akkor legyél biztos abban, hogy gyerekkel a nyakadban is fogod tudni tartani a sok zacskónyi árut.

Ha pelenkázás közben játékot adsz a gyerek kezébe, ügyelj arra, hogy ne pont olyan hosszú legyen, hogy meg tudja mártani saját kakájában. Ha könyvvel, újsággal szeretnéd leszedálni, legyél biztos abban, hogy szét fogja tépni. Biztos, hogy ami játéknak néz ki, azzal nem fog játszani, ami pedig nem játék, azzal igen. Ha számítógéppel/tv-vel szedálod a gyereket, akkor legalább nagyjából tudd, hogy mit néz. Nem, attól, hogy rajzfilm, még nem biztos, hogy gyerekproof. Nem, attól, hogy Disney, még nem biztos, hogy nem horror.

Például Mickey egér kerjte című pszichedelikus thrillerben Mickey, hogy meg tudjon győződni arról, hogy bedugult a permetező, jól belenéz. Erre hát nem pont akkor dugul ki? Besztondul ettől a rágcsáló, gigantikusak lesznek a kerti bogarak, tetvek, rettegek.

És hát az sem garancia, hogy valami mesekönyvnek van kikiáltva. Persze, Piroskát is megette a farkas, Jancsiék is megsütötték a banyát, de ez semmi ahhoz képest, amit okosnak tartott kiadni a Látóhatár Kiadó A titokzatos csizmaevő szörny - Igaz történetek valódi gyerekekről címmel. Zömmel ismeretlen szerzők remélhetőleg ismeretlenül is maradó történetei közé becsusszant Halász Júlia A szirénázó mentőautó című meséje, amiből most idéznék is egyet.

"De jaj, az ugrás nem sikerült. Balázs a feje tetejére esett, és kibicsaklott nyakkal, eltorzult arccal zuhant vissza az ágyra. Édesanyja rémülten futott oda hozzá, de a gyerek nem volt magánál. A szeme fennakadt, a szája félrecsúszott, a feje a vállásra hajtva, kezei, lábai pedig valami egészen furcsa és merev görcsformát vettek fel. A csintalan és örökmozgó kisfiúból egyszerre egy kificamodott, mozdulatlan gyerektest lett.

Édesanya kétségbeesve kiabált, hogy mentőt, mentőt, és nem értette, Édesapa miért csak olyan lassan képes odavinni a telefont.

- Kitört a nyaka - mondta el-elcsukló hangon a telefonba a mentősöknek -, nincs magánál, teljesen eltorzult az arca és a teste!
És a hangos zokogástól már nem is tudott mást közölni.

Édesanya nem tudta, hogy mitévő legyen a nagy bajban, amíg meg nem érkezik a mentő. Saját magát hibáztatta. Megpróbálta megölelni a gyermekét, de annak olyan görcsben volt a teste, hogy hiába simogatta, a merevség nem múlt el. A másodpercek óráknak, a percek napoknak tűntek. Miért nem jön már az a mentő? Aztán egy idő múlva úgy tűnt neki, mintha a merevség mégis kicsit oldódna. Megint hosszú percek teltek el a mentőre való várakozásban, s Édesanya úgy látta, hogy a fiú arca talán már nem olyan torz. Fennakadt kis szemecskéje mintha kezdené visszakapni régi fényét.

- Balázs, itt vagyok, Édesanya vagyok, hallasz? - próbálta élesztgetni.
S valami nagy-nagy csoda folytán az addigi élettelen kis test lassan, lassan újra puha lett, a görcs fokozatosan elhagyta, és a fiú arca is szépen visszanyerte szabályos formáját."

Szóval igen, én is képes vagyok úgy olvasni, sőt, még hangsúlyozni is, hogy közben dunsztom sincs, miről olvasok, de ezt csak igazán jól bejáratott, ismert hatású könyveknél javaslom, ezt a könyvet pedig bezúzásra. És mindig legyél elég bátor becsukni a könyvet vagy a számítógépet vagy éppen átugrani egy részt a szövegben. Az ezzel járó konfliktust garantáltan könnyebb és olcsóbb lesz kezelni, mint az éjjeli rémálmokat vagy a későbbi pszichoterápiát.

És tudom, értem, sőt, fontosnak tartom, hogy a gyerekek igazságot is kapjanak, ami bizony néha kemény és durva és szomorú és fájdalmas, de azért van ennek okos módja is. Remek példa erre Tóth Kriszta Krisztina Anyát megoperálták című műve vagy Elekes Dóra (ő szerkesztette a könyvemet!) A muter meg a dzsinnek című könyve. A bonyolult rendszerben való eligazodás érdekében érdemes a kiadó nevére is vetni egy pillantást.

Ugyancsak fontos, hogy amikor altatáshoz énekelsz, akkor már előre tudd, hogy az a dal miről fog szólni. Persze, angolul és németül szinte bármiről lehet énekelni, bár azért az se baj, ha mi sem borzongunk per szégyelljük magunkat miközben felfogjuk a szöveget. Az Enter Sandman például nagy felismerés lehet (Hush little baby, don't say a word //And never mind that noise you heard // It's just the beasts under your bed // In your closet, in your head), de azt legalább egy metál együttes hozta össze. Csak magadat okolhatod, amiért kénytelen vagy minden lefekvés előtt benézni a saját ágyad alá is. De mondjuk a Simon and Garfunkel duónál az ember magától sosem gyanakodna, pedig hát az igazán dallamos The Boxer című számukba csak bekerült egy kis kurválkodás (Just a come-on from the whores on Seventh Avenue // I do declare, there were times when I was so lonesome // I took some comfort there // Whoo lalalalalala), és hát ne legyenek illúzióid, a Beatles még a cuki korszakában sem volt annyira cuki, a Girl című dalban bizony George és Paul azt vokálozza a fülünkbe, hogy csöcs-csöcs-csöcs.

De aggodalomra semmi ok, a gyerek még úgy is imádni fogja a Kiscsillag Kockacukor című dalát, hogy a megdughatod, mint a többit, hagyom sorát következetesen höhöhöhö, mint a többit, hagyom-mal helyettesíted.

Aztán.

A gyerek előtt ne beszélj meg olyan dolgot, ami nem rá tartozik, és ezeket ne is helyettesítsd a remek nichtvordemkind formulával, erre még én is emlékszem, mennyire bosszantott. Ugyancsak idegesítő, amikor a szülők valamilyen idegen nyelvre váltanak, te figyelj, van itthon icecream, can I give the kid one? és hát a mézes-mázas hangon kimondott Oh, my god, he's so annoying is elég kártékony tud lenni. És ha már itt tartunk, kerüld az egyes szám negyedik személyű mondatokat is. Ha nem akarod, hogy hallja, várd meg, amíg nincs ott/elalszik, de a feje felett beszélni róla, igazán nem szép dolog.

A végbélkúp nem abúzus, sőt, most olvastam a tényleg jó Bélügyek című könyvben, hogy szemben az orálisan szedett cuccokkal, a kúpok sokkal kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, mert nekik nem kell átverekedniük magukat a máj méregtelenítő akcióin. Szóval egy kisbabának add bátran felváltva a kemikáliákat, kíméli a májat és a szájat.

Végül soraimat egy közhellyel zárom.

Az idő gyorsan múlik, a fenti lista pedig szinte teljesen mindegy, ha közben a gyereked nem minőséggel szereted.

Több rím nincs, csak könnyes búcsú.

De ígérem, visszatérek.

(Kép forrása: someecards.com)