ByeAlexet nem nagyon tudom értékelni, nem ismerem a munkásságát és hát egy nagy Majka-szakértő/rajongó sem vagyok, de ismerem néhány dalát, a Belehalok és magamat is meglepve a Magyar vagyok még a műdüh ellenére is kifejezetten tetszik, néha magamtól is meghallgatom őket, s valahogy, amikor az utóbbi időkben megszólalt, mindig kifejezetten szimpatikus benyomást keltett. Legutóbb például ott ült D. Tóth Kriszta mellett az Elviszlek magammal című műsorban, amiben, hogy stílusos legyek, beszoptam mindent, amit mondott. Frappáns volt, alázatos és még beképzeltsége mellett is nagyvonalú.
Ha ez nem így lett volna, ha egy tahó fasz lett volna, akkor bizonyára nem is akadtam volna ki a ByeAlex új, nem is tudom, mijével, talán együttesével duálunióban produkált U, u, u (ejtsd u, u, u) című dalán.
Ezen itt, ni.
De hát kiakadtam, mert ebben bizony épp azt a képét mutatja Majka, amit mintha eddig igyekezett volna elkerülni. Vagy hozzám nem jutott el az, amikor a szennyes fröccsent a szájából.
És lehet, hogy erről szól a hiphop, lehet a nőgyűlölet, a macsó tempó, a szex és a leplezetlen önimádat a hiphop inherens része, hogy Snoop-ot és Dr. Dre-t is többek között ez tette naggyá, hogy a westcoast hiphop dagad a csöcsöktől és a seggektől, no meg a széjjelpimpelt luxuslimóktól, de ez engem nem különösebben érdekel.
Illetve azt is gondolom, hogy függetlenül attól, hogy elfogadom-e, szeretem-e, érthetőnek tartom-e, az azért tény, hogy az amerikai, eredeti fekete hiphopnak és annak tartalmának és üzenetének egész más gyökere, kulturális háttere és oka van, mint annak, amit Majka - egyébként szerintem hitelesen - csinál. Annak pedig végképp, amit ByeAlex - egyébként szerintem teljesen hiteltelenül és körberajzoltan - blöfföl.
Szóval hogy ez az egész nem lemásolható, nem átültethető.
Amikor először meghallgattam az U, u, u-t, akkor még azt hittem, hogy a bennem szervesen élő nő akad csak ki igazán, de aztán rájöttem, hogy a férfi énem is mélységesen fel van háborodva a szövegen és a képi világon. Zeneileg nem szeretnék állást foglalni, ahhoz még kevésbé értek, de egész egyszerűen szerintem 2017-ben nem beszélünk így sem a nőkről, sem a szexről, sőt, senkiről és semmiről sem.
Hogy leszarom, hogy Alex meddig bírja, hogy Majka Lombrosóként olvassa ki a tekintetemből, hogy van-e diplomám, hogy mekkora Alex farka, hogy tényleg másra sem vágyik Majka, mint egy jó kis édeshármasra velem és hogy tényleg oltári mázlim lesz, ha együtt ver a szívem Alex lávalámpájával.
Mert nem érdekel. Meg mert mintha ennél azért több lenne egy nő. És hát mintha a férfi sem csak ennyi lenne.
Ha pedig a két szerző ezt nem érti, vagy nem akarja érteni, akkor nekik nemes egyszerűséggel, a szó legszorosabb értelmében azt üzenem, hogy
Ha ez nem így lett volna, ha egy tahó fasz lett volna, akkor bizonyára nem is akadtam volna ki a ByeAlex új, nem is tudom, mijével, talán együttesével duálunióban produkált U, u, u (ejtsd u, u, u) című dalán.
Ezen itt, ni.
De hát kiakadtam, mert ebben bizony épp azt a képét mutatja Majka, amit mintha eddig igyekezett volna elkerülni. Vagy hozzám nem jutott el az, amikor a szennyes fröccsent a szájából.
És lehet, hogy erről szól a hiphop, lehet a nőgyűlölet, a macsó tempó, a szex és a leplezetlen önimádat a hiphop inherens része, hogy Snoop-ot és Dr. Dre-t is többek között ez tette naggyá, hogy a westcoast hiphop dagad a csöcsöktől és a seggektől, no meg a széjjelpimpelt luxuslimóktól, de ez engem nem különösebben érdekel.
Illetve azt is gondolom, hogy függetlenül attól, hogy elfogadom-e, szeretem-e, érthetőnek tartom-e, az azért tény, hogy az amerikai, eredeti fekete hiphopnak és annak tartalmának és üzenetének egész más gyökere, kulturális háttere és oka van, mint annak, amit Majka - egyébként szerintem hitelesen - csinál. Annak pedig végképp, amit ByeAlex - egyébként szerintem teljesen hiteltelenül és körberajzoltan - blöfföl.
Szóval hogy ez az egész nem lemásolható, nem átültethető.
Amikor először meghallgattam az U, u, u-t, akkor még azt hittem, hogy a bennem szervesen élő nő akad csak ki igazán, de aztán rájöttem, hogy a férfi énem is mélységesen fel van háborodva a szövegen és a képi világon. Zeneileg nem szeretnék állást foglalni, ahhoz még kevésbé értek, de egész egyszerűen szerintem 2017-ben nem beszélünk így sem a nőkről, sem a szexről, sőt, senkiről és semmiről sem.
Hogy leszarom, hogy Alex meddig bírja, hogy Majka Lombrosóként olvassa ki a tekintetemből, hogy van-e diplomám, hogy mekkora Alex farka, hogy tényleg másra sem vágyik Majka, mint egy jó kis édeshármasra velem és hogy tényleg oltári mázlim lesz, ha együtt ver a szívem Alex lávalámpájával.
Mert nem érdekel. Meg mert mintha ennél azért több lenne egy nő. És hát mintha a férfi sem csak ennyi lenne.
Ha pedig a két szerző ezt nem érti, vagy nem akarja érteni, akkor nekik nemes egyszerűséggel, a szó legszorosabb értelmében azt üzenem, hogy
Go fuck yourself!
Persze, nem vagyok naiv, pontosan tudom, hogy Majka és ByeAlex végtelenül macsó és önimádó tempóján aligha fog segíteni, ha kiverik maguknak, de legalább addig sem lóbálják nárcizmusuktól dagadó farkukat.
Az pedig csak hab a tortán, sperma a faszon, hogy mindezt az állam, ha csak 100.000 forinttal is, de támogatta.
Az pedig csak hab a tortán, sperma a faszon, hogy mindezt az állam, ha csak 100.000 forinttal is, de támogatta.
Kétszer próbáltam végighallgatni. Nem ment. Több próbát nem is ér. Viccnek kicsit sok lenne, komolynak meg gáz.
VálaszTörlésMegértem. Néha arra is gondolok, hogy ezt a posztot sem különösebben érdemes elolvasni. Köszönöm, hogy mégis megtetted.
Törlés