2018. április 23., hétfő

Megállapodom a nőkkel

Mostanában divatja van megállapodni a nőkkel arról, hogy mikor és mennyit szüljenek, így hát nekem sincs okom a várakozásra.

Hát akkor lássuk csak.

Kedves magyar nő, ülj meg itten az ölemben, de ne moccanj, mert különben meg talállak csípni, így ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. Szájadat betedd, s nyisd ki füledet, nyisd ki ezt a kis kaput; majd meglátod, hogy mi fut rajta át fejedbe... Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, szállj be nőci fejibe.

Gyerekkorodtól, légyszi hidd el, hogy erős vagy, okos, nem csak szép és cuki, legyél határozott és állj ki a véleményed mellett, ha igaznak gondolod. Ne menj bele abba a bullshitbe, hogy valamit lányosan csinálni egyenlő lenne a bénával, kamaszkorodban pedig mondj bátran nemet, arra, ami nem tetszik, akkor aztán pláne állj ki magadért. Olvass és tanulj sokat, kérdőjelezz meg kőbe vésettnek hitt dolgokat, merj kialakítani saját véleményt. Higgy magadban az első pillanattól kezdve, és bátran köteleződj el olyan szakma mellett, ami érdekel, ami motivál, ami vonz, ami kíváncsivá tesz, és ne az motiváljon, hogy olyan munkát válassz, ami mellett könnyű gyesre menni.

Hidd el, hogy az anyaság egy állapot, ami épp olyan, amilyennek te szeretnéd, amilyennek a pasiddal, csajoddal, férjeddel, feleségeddel, exeddel szeretnétek, lehet az hosszú, mindent átható és kizárólagos, de lehet olyan is, amit olykor háttérbe tudsz tenni, ami mellé belefér, hogy akkor mész vissza dolgozni, amikor csak akarsz, mert szereted a munkádat, mert a pasid, csajod, férjed, feleséged, exed is a közteherviselés elkötelezett híve és mert nem ismeritek ebben a kontextusban sem a hamar, sem a későn kifejezéseket, hanem kizárólag az adekvát szót. És persze lehet az anyaság ezen a spektrumon belül bármilyen. Szoptass addig, ameddig mindkettőtöknek jól esik, de azért vedd figyelembe a családodban élő további emberek igényeit, vágyait is, ja és arról még nem is írtam, hogy szülj úgy és akkor, ahogy és amikor szeretnél, szeretnétek, hidd el, hogy ebben is épp akkora szabadságod van, mint bármi másban. A te tested, a te döntésed.

Aztán fogadd el, hogy a bölcsőde nem fog ártani, nem fogja befolyásolni az otthon elég jól működő rendszereteket, de azt is tudd, de hát eddigre már bőven tudni fogod, hogy bármit, bármikor megkérdezhetsz, megkérdezhettek, hiszen a ti gyereketekről van szó.

És kedves, megállapodás előtt álló nő!

Nem vagyok naiv.

Tudom, hogy sokféle vagy.

Tudom, hogy a fenti sorok némelyikét olvasva azt gondolod, hogy menjek a picsába, hiszen ezekről te mégsem dönthetsz. Mert olyan a helyzet. Vagy azért is elküldhetsz a picsába, hogy én, mint férfi,  vagy én mint bárki hogy jövök ahhoz, hogy megmondjam, mit és hogyan tegyél. Hogy jövök itt a konkrét tanácsaimmal, meg hogy én adom meg még a szabadságot is.

Hát dehogy adom. Hát milyen szabadság az, amit adni kell?!


Én csak kifigurázok.

A lényeg, amit viszont komolyan gondolok, hogy lakhatsz az ország bármelyik pontján bármilyen körülmények között, nulla és sok között lehet bármennyi könyved és pénzed, sok minden érdekelhet, de az is lehet, hogy semmi, lehetsz frusztrált és boldog, kiegyensúlyozott és válságban lévő, tanult és tanulatlan, de akármilyen is vagy, a te testeddel kapcsolatban nem hozhat senki, még Magyarország miniszterelnöke sem döntést.

A te testeddel kapcsolatban egyedül te köthetsz megállapodást.

Mert ha ez nem így lenne, akkor rabszolgaságban élnénk.

Igen. Így. Többes számban.

Mert ha nektek megmondják, hogy mikor és mennyit szüljetek, akkor nekünk is megmondják, hogy mikor és mennyit dugjunk.

------------xxxx------------

Kitaláltam, hogy milyen jól mutatna itt most Pharrell Williams Freedom című dala, de aztán eszembe jutott az a szám, ami akkor szólt a fülemben ma délután, amikor az egyik munkahelyemről a másikra bicikliztem, hogy az, basszameg, mennyivel adekvátabb még mindig.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése