Véres valóság

Néhány évvel ezelőtt láttuk a Trafóban a Soharóza Tabu kollekció című darabját, ami csomó olyan témával foglalkozott, ami, nos, tabu. És hát a Trafó közönsége azért elég edzett, de amikor az előadók szép fehér ruháján úgy nagyjából puncimagasságban megjelent egy piros paca, akkor azért sokan felszisszentek.

Na, ez azért már sok, ezt azért már nem kéne.

Hát tényleg nagyon durva volt.
Mármint a szisszenés.

Mert a menstruáció bemutatása esztétikus volt, művészi volt, természetes volt. Undorító és sok viszont nem volt. Mert valami olyat mutatott be, ami a legtermészetesebb és leghétköznapibb velejárója egy egészséges női létnek.

Egyébként meg nagyjából mindegy, hogy a menstruáció tényét és magát a jelenséget bizonyos emberek undorítónak tartják-e vagy sem, mert a menstruáción ez nem fog különösebben változtatni.

Mármint a megítélésén igen, de azon nem, hogy a nők bizony menstruálni fognak. Méghozzá nagy átlagban havonta. Ami azt jelenti, hogy havonta néhány napon keresztül véreznek. Úgy 35-40 éven keresztül.

De azzal a vérrel valamit tényleg kezdeni kell, mert az azért fura lenne, ha csak úgy csordogálna a lábukon, miközben tanítanak, hajat vágnak, tárgyalnak, főznek, sportolnak, takarítanak, veszekednek, alszanak, sminkelnek, lyukasztanak a buszon, gyereket nevelnek, Facebookoznak, ilyenek.

Nem tehetnek ők erről, nem direkt csinálják, nem a férfi nemnek akarnak ezzel rosszat, ez egyszerűen hozzátartozik a dologhoz, ha már egyszer úgy adódik, hogy az ember éppen nő. Mégis, minden egyes hónapban bünteti a férfiak uralta társadalom a nőket azzal, hogy undorítónak tartja a menstruációt és azzal, hogy komoly költségekbe veri a társadalomnak úgy nagyjából a felét.

De vajon mennyire ismerős az emberek számára a menstruációs szegénység? Vagy ha nem is az átlagemberek számára, de mondjuk azon képviselők számára, akik leszavazták azt a kezdeményezést, hogy kisebb legyen a női egészségügyi termékek áfája? Mert bizony komoly mennyiségű ember számára komoly anyagi gondot okoz havonta a menstruáció! Mert konkrétan nem tud dolgozni vagy iskolába menni, mert nincs pénze betétre, tamponra, az olcsó vatta meg átázik, beleragad a szőrbe!

Mégis hogy a francba lehet, hogy a sertéshús áfája kisebb, mint a betété, tamponé?

Értsük meg végre, hogy a nők elleni erőszak a legprimérebb szinten indul és meg sem áll a csillagos égig.

De tényleg!

Állandóan azt papoljuk, hogy a nők így, meg a nők úgy.
De akkor miért nem kezdjük el őket végre egyenrangú állampolgárokként kezelni?
Mikor jutunk túl azon, hogy elítéljük a nőket azért, mert véreznek?
Vagy ez egy evolúciós harag, amiért már megint nem szültek nekünk?

Nőjünk már végre fel!

(Egyik kép forrása és a másiké)